Cserjés Katalin:

Augusztus 30. ismét egy szorgos foglalkozás, dacolva a hőséggel – nagyjából tele a terem, várjuk a vetítést. Hőség van, holott mindjárt itt a szeptember, az iskolaidő – s véle, ha igaz, a hűvösebb, elbírhatóbb éghajlat… De hisz ezt is megszoktuk már!

Befejeztük a mai alkalommal a művészettörténeti korszakok ismétlését (rövid, néhány kép-kockányi átfutás/áttekintés: mit is végeztünk eddig; mi mindenről kellene, hogy immár tudomásunk legyen; van is valamennyi, csakhogy ott a felejtés, az örök ellenség…; mégsem gondolhatjuk azt, hogy az elmúlt 20 (sic! valóban: h ú sz!) év péntekei hiábavalóan teltek, s a feledés pora mindent belep…). Ismételtünk tehát, épp csak felületesen, de a legnagyobb mesterek közül – s jólesett látni eme rég tanult legnagyobbakat…

Az elkövetkezőkben a romantika óriás-korszakával fogunk foglalkozni, legalább egy-másfél esztendőn keresztül, s azt reméljük: feledhetetlen képi világgal, színes változatossággal szolgál majd az új korszak: megújít minket is, Pagony-lakókat…

Mindenekelőtt azonban az idei Nyílt-ra kell készülődnünk, szeretett, hűséges közönségünk számára adni egy, minél kevésbé foghíjas – arcképet a magyar klasszicizmusról…

Magyar Józsefné felvétele