Cserjés Katalin:

Mai nap, (mely már nagyon nem mai, e hét péntekéről van szó), s a romantika építészetének tárgyalásáról, Szalma Judit tagtársunk értő interpretálásában… „építészet-szakos” Kolléganőnk elmagyarázta nekünk, miért is oly nehéz e — időben nem is oly távoli – építészeti stílus bemutatása, jellemzőinek rögzítése, s hogy a szakirodalom is igen különböző tételeket állít fel, más-más besorolásokat hoz létre, már-már azt mondanánk: eklektikáról van itt szó, ez azonban viszont a túlzás hibájába taszítja az értelmezőt.

Szép, változatos, szabadnak tűnő területre léptünk, amikor a romantika korának építészetét kezdtük vizsgálni. Nagyfokú, lendületes szabadság, a régi építészeti elemek változatos újrahasznosítása, útkeresés, de melynek eredményei maradandó szépségeket hoznak létre… Ne sajnálkozzunk tehát a pontos megnevezések hiányán (inkább: lehetetlenségén)!

Az 1750-1800-ig terjedő időszakot az „építészet forradalmának” is szokás nevezni.  Nem jön létre radikálisan új, a korábbiaktól merőben elkülönböződő építészeti stílus, ellenben efféle megnevezésekkel találkozunk: romantikus klasszicizmus; klasszicizáló romantika; gotizáló romantika; historizmus; eklektika, benne a neo-román, neo-gót, neo-klasszicizmus – a Pagony csak ámuldozott, Juditot hallgatva, aki nem egyszer hivatkozott kiváló tagtársunkra, Ormos Zsuzsira is…

Mindazonáltal: igen-igen szép, mesebeli épületeket láttunk, melyek egymástól legtöbbször igen eltérőek voltak, magukon viselve a fentebb említett korábbi építészeti stílusok másmilyenségeit…

Strawberry Hill; legyező-mennyezet (talán a leg-megkapóbb ez volt!); függélyes stílus; mulató-kastélyok; keleties építőelemek… Robert Adam; John Nash…; Európa nagy városainak szerkezet-kialakítási kísérletei – összegezve: egy már nem oly régi, de a réges-régihez tisztelettel és értőn alakítva visszanyúló, szép mesevilág… Ezt látta a Pagony a (FORRÓ) pénteki alkalmon.

Romantika1. Építészet 1.Európa1.rész

Haranghy Gézáné és Magyar Józsefné felvétele