Cserjés Katalin:

Szeptember 26. Összesűrűsödnek a napok, az események, az Idő…

Most csütörtök volt a Pagony-nap, s lesz a holnapi péntek a szomorú temetési nap: kedves Művészünket, az épp csak pár napja megünnepelt, bemutatott, közönségünk által rendre dicsért Erdős Péter Urat, kinek szép és sok, sokszerű munkáin ámult a közönség – ím, holnap eltemetjük, csakhogy szívünkben örökre megmarad…!

Ma viszont Haranghyné Ancika izgalmas előadása révén, a felejthetetlen, titokzatos Turner után, íme, jött egy másik, tán még titokzatosabb alkotó: Caspar David Friedrich, az észak-német tájak, ill. Németföld, a cseh vidékek, az Óriáshegység, az Elba, a Balti-tenger és még sok más, vad-vadregényes táj mélylelkű megszállottja. Minden keresztény e képi  világban; minden a legtisztább Krisztus-hit jegyében fogant. S mégis: milyen romantikusan modern, borzongatóan új! tájai, színei, alakjai, a vihar, a fenyők, a tenger, a titokzatos Hold – bevon a festő világába, s immár nem először érezzük a sok év együtt-tanulása során, hogy igen, íme, ez és csak ez a festő, ez a mondhatatlan világú megszállott az, aki minden kérdésünkre választ adhat… Még akkor is, ha ablaka félig bedeszkázva; ha a napfény aligha hatol szobájába; ha megszállottan, felemelt, mozdulatlan ecsettel ül is üres vászna előtt, látomásaiba merülve…

Caspar David Friedrich.Haranghy Gézáné (2)

Caspar_David_Friedrich_HaranghyGézáné

Fotók: Magyar Józsefné