Cserjés Katalin:
E szép májusi napon végre ismét találkozott a Pagony csapata, egy hét kihagyását követően.
És ismét birkóztak egy óriással, hiszen korábbi óráikon, a magyar klasszicizmust-romantikát, portréfestészetet vallatva — Benczúr Gyula munkássága volt a tét, szépséges, hibátlan óriásképeivel, portréival, történelmi tablóival, bájos jeleneteivel, nemzeti érzésű és tárgyú történelmi “regénytöredékeivel”. Most viszont egy másik óriással, a lényegében Angliában (vagy: otthonosan szerte a világban) élő, egyszerű származásból hatalmas portréfestő tehetségével messze kiemelkedő László Fülöppel ismerkedtünk, vaskos, életrajzát tartalmazó kötete és gazdag prezentációja nyomán. Sok-sok híres ember — uralkodók, politikusok, államférfiak és feleségeik, gyermekeik, szigorú, avagy érzelemgazdag, beszédes, főként pedig HŰ portréi kötötték le figyelmünket,elvarázslódva ekkora festői tehetség, szorgalom, életmű, utazások — egyfajta felejthetetlen világpolgárság láttán… 4000 portré,mely biztosan rendelkezésre áll; és a többi sok, melyek más- és máshol rejtőzködnek még. Szerencsére a hódmezővásárhelyi Alföldi Galéria is őriz Lászlótól két leányka-portrét — egymástól merőben elkülönböződőt, de annál izgalmasabbat…
