Cserjés Katalin:
Nagypál Szilvia társunk a mai napon kiemelkedően szép, tartalmas, mindnyájunkat erős szálakkal lekötő előadást tartott — jelesül: Lotz Károly festészetéből.
Igen sok festményt felsorakoztatva, rengeteg érdekes és pontos adattal szolgálva mutatta be előadónk a Pagonynak ezt a nagyhírű, jelentős magyar festőt, akiről sokan, sokat hallottunk már, ámde, a mai előadás nyomán egészen új aspektusok, új világok nyíltak meg művészünk személyisége és alkotómunkája körül. Izgalmas, szokatlan és változatos volt már maga az életrajz is, melyet Szilvia értő pontossággal dokumentált — a freskófestő, hatalmas épület-terek, paloták, középületek díszítményeit, freskóit, mennyezetképeit elkészítő fáradhatatlan mesterünk alakja így vált a mai foglalkozás nyomán mind világosabbá, lenyűgözőbbé Társunk részletes bemutatója nyomán. Láttuk szép Alföld-képeit (szeretett felhőivel); a pusztát; a vihart; a lovakat és csikósaikat, az itatást — és annyi más részletét a magyar Földnek. Hogy aztán a családi képek, szépséges fogadott-leányainak portréi is sorrakerüljenek… De búcsúzzunk e kis blogunkban Than Mór jeles művész-barátjától Balló Ede (egyelőre számunkra ismeretlen mester) hiteles, rokonszenves portréjával, melyet eleddig egyikünk sem látott még; de emlékezzünk még például az Operaház mennyezetfreskójára és a csoda-csillárra is! Ám ne feledjük: a mi Alföldi Galériánk is őriz egy Lotz-képet: kicsiny festmény, udvar-jelenet, szelíd-szép lovacskával… Köszönjük a mai feledhetetlen, alapos előadást!
