- február 3. mindjárt tavasz, de még tél, Descartes
Mai szép, hideg, esős, szélfújós alkalmunkon sokan voltunk, és – ha múlt órán az örökölt, de változó épület-díszítéseken és mintázatokon igyekeztünk Zsuzsink segítségével megalapozni a klasszicizmust –, hát ma a filozófia felől intéztünk gondolati támadást az előttünk tornyosuló korszak „ellen”.
Ehhez Králik Csaba jóbarátunkat hívtuk segítségül, ki filozófiai ismereteit hajdan a Miskolci Egyetem Bölcsészkarán szerezte, s most nékünk, kérésünkre, Descartes filozófiáját magyarázta másfél órán keresztül. Elő-olvasmányokat is kaptunk, azonban az élőszó, a higgadt és értő magyarázat többet segített. A Cogito ergo sum sokat emlegetett, sokféleképpen értett s magyarázott, nagy tömörségű kijelentése is más összefüggésbe került előttünk, s más tartalommal is.
A kételkedés, a dolgok végsőkig történő átgondolása, vallatása, a tiszta ésszel, figyelemmel történő megértési kísérlet, mely az értelemből fakad. Ellentmondás-mentesség. Tiszta, lépésről lépésre történő gondolati út…
De az abszolútum, az Istenség sem hiányzik még az új tanokból , ki tudja, részben nem azért-e, mivel Descartes erősen figyelt Galilei sorsára…
A Pagony nagyon csendben volt; nagyon figyelt; jegyzetelt, és kérdezett is…
Jövő órán Zsuzsi folytatja épület-díszeinek felmutatását és besorolását,
Csabát pedig a következő felvilágosult filozófusokkal való ismerkedéskor — újrahívjuk…
Ajánlott irodalom:
René Descartes: Értekezés a módszerről
Digitális változat: https://mek.oszk.hu/01300/01321/01321.htm#d2934
IV. rész