Cserjés Katalin:
Alaposan benne van már a Pagony a romantikában!! Korántsem biztos, hogy halálos pontossággal haladunk, de azt is tudjuk, hogy ha mindenkit belevennénk pénteki vetítéseinkbe/előadásainkba — úgy tán még az impresszionizmus végéig sem jutnánk el, nemhogy a szimbolizmusig, szecesszióig, posztimpresszionizmusig… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Ismét rendkívül izgalmas témát, s annak kiváló bemutatását, feldolgozását láthattuk ma Pagony-körünkkel, méghozzá Németh Katink megvalósításában — szép képekkel, mozgékony “díszletekkel”, kiváló magyarázattal, s a végén: a megszokott s már várt szép muzsikával… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Legutóbbi közös foglalkozásán a Pagony — Magyarné Anna vezetésével — Zách Felicián és családja, tragikus sorsú leánya történetével ismerkedhetett meg, az előadó kiváló, alapos felkészültsége, mindenre kiterjedő figyelme nyomán. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Mai péntekünkön a Pagony, kicsiny mértékben bár, de, mintegy pihenésképpen/kitérőt alkotva — irodalommal foglalkozott, hogy aztán újult erővel vethesse ismét magát a képzőművészetek — jelesül: a romantika s majd a realizmus téreire, az eltervezett, korántsem rövid időre… Elolvastunk együtt egy “örökzöld”, groteszk voltában örökérvényű Örkény-novellát, mely egyszerre volt bizarr, mágikus, leleményes és fájdalmasan igaz, miközben fejcsóváló vagy bólogató mosolyt csalt a hallgatók ajkára… Ahogy gondolható is volt — Csoportunk tagjai egyáltalán nem egyformán értelmezték a borzongató, talányos, groteszk, ámde realista történetet az emberi butaságról, sóvárgásról, kedves pimaszságról, pénzsóvárságról, megkísértetésről. Ezután egy csodálatos kései József Attila-vers hangzott fel, immár cím nélküli, talányos, szép, igaz és fájdalmas, egyszersmind lehetetlen. “Csak az olvassa versemet…” — köti ki, parancsolja meg kategorikusan az immár a halál árnyékaival küzdő József Attila, s mi, kései olvasók, borzongva érezzük meg, többszöri olvasás, többszöri áttétel során, hogy igen, csak és csak az olvashatja-értheti ezt a félelmetesen őszinte, tragikus költészetet, aki maga is ismeri a József Attila-i fájdalmat; aki hasonmása, lelki mélyrokona a költőnek. Végül egy hajdani, rendkívüli emberről esett szó Pilinszky János egyik híres betét-verse kapcsán (A Farkas meséje); egy fiatal lélekről, egy másik József Attiláról, aki NEM volt képes emberi, olvasható formába önteni zseniális gondolatait, s aki korán, igen fiatalon pusztult bele a társtalanságba, telítettségbe, magányba, a kifejezés képtelenségébe…
A következő Pagony-alkalom ismét a képzőművészeté lesz!
A fotókat Magyar Józsefné készítette.
Cserjés Katalin:
Kiemelkedően szép referátumot hallottunk a mai Pagony-napon Lenkénk felkészülése és kiváló előadói stílusa révén. (Különben: ezt már lényegében megszoktuk Tőle: a leánykás izgalmat, holott/miközben minden leírt-, ill. kimondott mondata alaposan átgondolt, szakmailag ellenőrizhető, találó és sok apró érdekességet is tartalmaz a fővonal mellett.) Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Ismét komoly élménye volt a Pagony-lakóknak a mai alkalommal. Csoportunk technikai vezetője, Szalma Judit kemény és érdekfeszítő másfél órás előadásban mutatta be csoportunknak a romantika építészeti oldalát itt, Magyarországon, gazdag kép-válogatásban, mely nagy munka Juditon kívül a mi kiváló kép-keresőnk, Rozgonyiné Piroska ügyességét is dicséri. (Közben megjegyzem azt is , hogy a Pagony köre korántsem fogy, ellenben éppenhogy növekedni látszik: az elmúlt alkalommal, de ma is csatlakozott hozzánk egy-egy új tagtárs, s mi örömmel, várakozással fogadtuk Őket.) Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
A Pagony lakói e hét péntekén elhagyták nékik otthont adó Könyvtárukat, hogy a Ma a művészet itt jár a földön... Egy magángyűjtemény képei... című bemutatót megtekinthessék. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Jungné Katinkának köszönhetően ma a Pagony “a zene világnapját” élhette rajongva, áhítatos tisztelettel. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
A mai alkalommal a Pagony arra tett kísérletet, hogy új nagy témája, a hazai gazdag képzőművészeti romantika, s annak háttere, a kor jellegzetességei, történelmi tablója legalábbis megközelítőleg beágyazódjék a tankönyvek és elméleti munkák lapjain található tágas háttérbe, a 19. századi Magyarország gazdasági-, politikai-, főként pedig művészettörténeti tablójába. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Szilágyi Klára, mai előadónk, szokott módján, különleges dologra vállalkozott, s felvetései által a Pagonyt lenyűgözte, megnevettette, elgondolkodtatta… Egy kattintás ide a folytatáshoz….