Az ókori Róma építészetének újkori közvetítőjeként a Francia Római Akadémiának és a Grand Tournak is nagy szerepe volt a neoklasszicizmus európai elterjedésében.
- március 31. péntek, klasszicizmus, méghozzá – Itáliában…
Szalma Jutkánk vezénylése alatt ismét épületek pompázatos sorát láthattuk máma, de még az Ő beszámolója és vetítése előtt Lenkei Editként cifrázott egy csodás Napóleon-etűdöt: a költemény Heinéé volt, a muzsika Schumanné, Polgár László előadásában – végre ismét muzsika szólt a Pagonyban!
A német klasszicizmus építészeti bemutatója után most az itáliaival ismerkedtünk, de Angliáig is elkanyarodtunk, hisz a mesterek bizony gyakran külföldiek, és gyakorta változtatnak élet-helyszínt. Róma csodás képei, építményei, a Római Magyar Akadémia felemlegetése; Milánó, Nápoly, Velence, Capri – cikáztak a súlyos, komoly, de díszítményekben is bővelkedő óriás-épületek, reprezentatív építmények. És ismét megjelent szeretett és csodált Piranesink is! Meg Canova! Minden klasszicista óránkon belé ütközünk: egy álom – rajzos, grafikus, festői márvány-szobrok, mintha a kemény anyag alázatos szolgája volna e nagy Mesternek… Mengs múlt órán megcsodált Parnasszusa pedig, mint hallhattuk – nem más, mint a klasszicizmus nyitánya!
S a következő órán Chardin különleges, besorolhatatlan helyzetű festő képeiről hallunk Jungné Katitól…
A fentiek képekben:Klasszicizmus Itáliában Bem.