Levél, ami egy kis közösségnek szól, de talán a fényképeknél is jobban érzékelteti együttlétünket, munkánkat, még mindig tanulni akarásunkat…

Kedves, szeretett Pagonyom,

Nagyon hálás vagyok, hogy, bár délelőtt is ott kuksoltatok a Könyvtárban, de még estére is eljöttetek megnézni bennünket, két nagyszerű Főszereplőnket, ott voltatok, támogattatok bennünket, ott volt a mi szeretett Bodránk is, Németh Kati pedig, magabiztos, megkérdőjelezhetetlen számítógép-kezelésével biztosította hátterünket, Ihászné Katikánk előállt a millió ajándékkal, nem sorolom,

Hálás vagyok és boldog!

Csoda-leveleket kaptam már azóta is a Csoportról, munkánkról, mindenekelőtt Fekete Éva professzornő lelkesedett Értetek…

Annának, Zsuzsinak hálás köszönet és gratuláció, és ide másolom az énekes Lányka, Forrai Fanni szép levelét, mely tegnap, a Sarokházbeli családi sütizés után elsőként várt engem idehaza… De Rátok vonatkozik:

Drága Kati néni!

Elmondhatnám szóban is, de úgy éreztem ezt most mihamarabb szeretném leírni.

Először is nagyon köszönöm hogy zenélhettünk, ezt mindig és most is hatalmas megtiszteltetésnek érzem.

Talán még inkább kikívánkozik belőlem hogy említést tegyek arról, hogy milyen nagy hatással voltak rám a művészek bemutatói. Az első alkalommal csodálatot éreztem egy olyan művészlélek iránt, aki minden akadály ellenére, és ha más módon is de ki tudott tartani amellett amit igazán szeret csinálni.

A második beszélgetés igazán lenyűgöző volt. Engem nem tanított a tanárnő és nem is ismertem őt és a munkásságát, de valami egészen különleges percek voltak ezek számomra. Lenyűgöző előadásmód, kellemes humor, csodálatos életművek karcolata a saját kezemben,  és egy csodálatos ember.

Hálás vagyok hogy részese lehettem.

Nagyon várom a következő alkalmat!

Sok sok szeretet és ölelés!

Fanni