Hogyan kerül egymás mellé Molière és Budapest?
- április 21. szép, termékeny, zsúfolt nap…
Egyszer: itt van mindjárt frenetikus, láb-próbáló, elme-acélozó, vígság-képző pesti kirándulásunk, melynek minden egyes programja nagyszerű lesz! Ma, Moliére után, valamelyes ízelítőt kaptunk utunkból, Ormos Zsuzsi//Rozgonyiné Piroska révén, ill. Forrai Erzsike is beszámolt nekünk izgalmas dolgokról: egy nagy kortynyi Pest-Budából, a hamaros’ látványokból…- Több bemutatóra ma nem futotta, mivel Lenkénk Moliére-je még időt követelt magának: nagyon beleélte magát a Csoport e különös tehetség életébe, munkásságába. Megértettük, hogy e lelkes mulattató igaz emberbarát egyszersmind, darabjai nem is oly vidámak olykor, s a társadalom betegségeire, az emberi gyarlóság bugyraira mutatnak rá… Ízelítőt kaptunk a nagy francia nehéz, hányatott, felelős, társulatáért küzdő életéből, és azt is beláttuk, hogy a vígjátékot, a sztereotip, nevettető helyzeteket igenis a frenetikus színészi játék emeli magaslatra… Pestből egyelőre a Képzőművészeti Egyetemig, Lotz Károly és Székely Bertalan hatalmas épületbelső-festészeti munkáiig jutottunk, illetve ízelítőt kaptunk Ráth György Városliget fasori villája szépséges világából, változatosságából is. A többit – majd a tetthelyen…