Kirándulásaink után megbeszéljük a látottakat, így még a Szépművészeti Múzeum Csontváry kiállításáról Cserjés Katalin bejegyzése összegez:
május 12. péntek, eső, hűvös, de mindenképp: tavasz
És Csontváry; és Gulácsy.
Nem valami rossz hűtlenség ez megkezdett s folytatni kívánt klasszicizmusunkkal szemben, csak hát Budapesten egyszerre két nagy kedvencünk, szeretett mesterünk állít ki: Csontváry Kosztka Mihály Tivadar és Gulácsy Lajos, két óriási magyar művész, nagy és teljes tárlat mindkettőé, Csontváryt a múltkorában láttuk, pesti utunk során, ha kissé kutyafuttában is; most a Gulácsy-képek birtokba vételére készülünk. Ma viszont, a Pestre nem jöttek kedvéért, Csontváry munkái közül vetítettünk jó néhányat, sajnos, messze nem mindet, holott a Szépművészeti Múzeum az összes, hitelesnek tartható festményt és rajzot kiállította. A ma bemutatott képek mellé Pilinszky János gondolatait olvastuk, illetve a Csontváry-önéletrajz izgalmas, beszédes sorait.
Volt ma egy vendégünk is az órán: Szabó Judit textilművésznő jött el hozzánk, hogy alkotótársakat keressen egy színkeverő, szín-feltáró háromnapos közös munkához; bízunk benne, hogy Csoportunk közül is lesznek jelentkezők.
A Pagony, láthatólag, él és virágzik, jobbnál jobb témák, tervek előtt állunk, az ideiglenes kiállítások szervezése is folyik, tagtársaink közül sokan alkotó művészek immár, a klasszicizmus nagy témája pedig gördül tovább, egyre több magvas előadás révén… A téma legvégén két óriás: Ingres és Goya áll, ne feledjük!
Csontváryhoz:
- CSONTVÁRY KOSZTKA, Tivadar
- (sz. 1853, Kisszeben, 1919, Budapest)
- Cskt-Nagy Tarpatak a Tátrában
- 1904 és 1905 között
- olaj, vásznon
- 236 cm x 400 cm
- Magyar Nemzeti Galéria
- Budapest
Magyarné Anna felvételei
…és egy összeállítás: