A mai alkalommal Haranghyné Ancit hallgattuk az egyik legfontosabb, legmérvadóbb francia klasszicista festő munkásságáról: Jacques-Louis David volt a téma. Ám csupán néhány nagy és ismert képig jutottunk előre, oly sok megbeszélnivalót találtunk ezeken a klasszikus veretű, történelmi-mitológiai tárgyú nagy, sokalakos munkákon, mint A Horatiusok esküje, A szabin nők vagy a Marat halála… Hosszan beszélgettünk minden részletről, ill. a mitológiai-történelmi háttér David jelenével való összeforrottságáról – Ancika kiváló kinagyításai, részlet-fotói lehetővé tették az asszociációk kibomlását. Lehet, valóban „bölcsészdoktori értekezések” e művek, hisz pontról pontra olvashatók/s rá-olvashatók a művész-korabeli valóságra, de ez művészi értékeikből, festői tudásukból aligha von le. David a 18- 19. század fordulóján Franciaországban a politikai és ideológiai változások legjelentősebb ábrázolója volt. Képei több jelentéssíkkal bírnak (mitológia, ókori történelem, keresztény szellemiség, a jelen politikai eseményei stb.), és még csak most, elkövetkező óránkon fog szóba kerülni David mint Napóleon hűséges híve, élete nagy eseményeinek krónikása: történetírás ez, a javából!!
Cserjés Katalin blogbejegyzésén túl egy egy adalék Marat halálához: