CSOKONAI+VITÉZ+MIHÁLY Rozgonyiné
Rozgonyi Lászlóné Piroska előadásaA kör tagjai a bemutató előtt…a bemutató alatt…
- június23. péntek, a Kör vezetőjének szomorú napja, hisz kivételesen nem lehetett jelen a pénteki órán; a 16 év alatt most másodszor vagy harmadszor…
De jelen volt a magyar Felvilágosodás Csokonaija, Rozgonyiné Piroskánk mesés prezentációja révén, erről írok most, magam elé téve a képsort.
A Wikipédiát (mely szidható, de nem érdemesszidni; bár valamennyien megközelítőleg tudnánk annyit, mint ami e fórum szövegeiben rejlik!) olvasva, némileg egy krakéler kalandor, egy zseniális, elképesztően sokoldalú, de fegyelmezetlen, (ki)csapongó, állhatatlan, a rendet, fegyelmet nem tűrő, a Kollégium szabályai ellen sokszor vétő ember képe áll előttünk, aki aztán, a kor viszonyait, irodalmi és politikai helyzetét számba véve (pl.: nem voltak még irodalmi folyóiratok… hol publikáljon? Miből húzzon fizetést stb.) nem leli, nem leheti meg helyét a magyar irodalmi életben (már amennyire van belőle), fiókja tele számtalan, publikálatlan művel… Nagybeteg, fiatalon meg kell halnia; tán, ha gazdag pártfogója lett volna, s az elküldi gyógyulni az Adriára vagy a dél-francia partokra…?!
Szabó Magda egészen másként meséli Csokonai debreceni történetét; nagy költők sora tekinti ősének, példaképének, a lázadó, kisemmizett, bátor zseninek…. Ki tudja, hol helyezkedik el az igaz mérleg?! Olvasni kell munkáit: lesz, akit megragad; lesz, akitől nyelve, stílusa távolítja el; lesz, aki félreérti; lesz, aki Petőfi idősebbik testvérének tekinti…
Mint mindenütt és mindenben: csakis a mélyolvasás, elgondolkodó, értelmező-elemző hozzá-fordulás lehet az a munka, mely Csokonait az utókorral megérteti. Ha megérteti!
Piroskánk alapos prezentációja igen sokat tesz költőnk megközelítéséhez, elképzeléséhez, elfogadásához – bár, ne feledjük, nagyon-igen NEM a Ma nyelvén szól a dal e klasszicista-rokokó-szentimentális-felvilágosodott szerző tollán…
Te szűlöd a virtust, csupán te tetted
Naggyá az olyan bőlcseket, |
Kiknek határtalanra terjegetted |
Testekbe kisded lelkeket. |
Tebenned úgy csap a poéta széjjel, |
Mint a sebes villám setétes éjjel; |
Midőn teremt új dolgokat |
S a semmiből világokat. |
Írja Csokonai A Magánossághoz c. elégiko-ódájában;
az utolsó két sorra figyeljünk: kihez is hasonlít Csokonai ember-képe?!
A bemutatóról Szalai Lászlóné Lenke:
Ma Rozgonyiné Piroska előadását hallottuk – láttuk. Piroska nagy elismerést érdemel azért a nagyon alapos, körültekintő kutató munkáért, amellyel bemutatta a magyar felvilágosodás kori irodalom egyik legjelentősebb alakját.
Csokonai életének állomásait, iskoláit nagyon gazdag képanyaggal illusztrálta és érdekfeszítően kommentálta.
Beszámolt a költő botanikai érdeklődéséről is: a Magyar Füvészkert c. kiadvány társszerzője volt.
Beválasztották az Erdélyi Nyelvművelő Társaság tagjai közé is.
Beszélt Csokonai pedagógiai elveiről és tanítási szokásairól. Tanítványai felvilágosult pedagógiájáért rajongtak érte.
Megismerkedtünk a költő múzsáival, szerelmeivel és röviden a kiadott köteteivel.
Sok anekdota, monda fűződik nevéhez.
Szülővárosában Debrecenben méltóan emlékeznek Csokonai Vitéz Mihályra.
Nagyon ajánlatos ezt a bemutató anyagot részletesen tanulmányozni, különös tekintettel a gazdag képanyagra.