Cserjés Katalin:
- február 2., sajnos, még tél, de a Pagony állja a sarat, a jeges utat, sívó szelet, korai alkonyt, tócsákat, csúszós sár-tengert – s várja a szépséges, mindent felüdítő tavaszt!
Ma is eredményes, szép foglalkozásunk volt: nem is reméltük, hogy a Markó-művészcsalád a maga népességével, magyar-s-immár- nem, vagy alig-magyar tagságával, számos alkotásával ennyire felkelti majd figyelmünket, megragadja a Csoportot! Mindezt, túl a Markók nagyságán, kivált nem oly régi Tagtársunknak, Szilviának köszönhetjük, aki behatóan, sokoldalúan tájékozódott e különös életű, nagy életművet maga után hagyó Család felől; és köszönhetjük a mai felejthetetlen, a romantikát, sőt, a 19. század végi művészetet megelőlegző bemutatót – immár megszokott, pótolhatatlan módon – Rozgonyi Piroskánk pompás, kiterjedt kép-gyűjteményének…
Szép délelőtt volt, s Németh Katinkkal folytatjuk a jövő hetet, ill. Németh Kati révén – Barabás Miklós duplázik most a Csoport előtt: egyszer már vetítettük Őt, de most, egynéhány komoly előzmény után – még alaposabb tekintetet fogunk vethetni nagy klasszicista-elő-romantikus művészünkre… Hajrá! Pagony! Előre a tavaszba; előre a veszprémi-tatai-székesfehérvári kirándulásra…
Fotókat Magyarné Anna készítette