Csodálatos klasszicista bútorok, díszek, ruhák, kelmék…
Csokonaink helyett (aki korántsem fog elmaradni, amiként Lincikénk felolvasásai sem) ez alkalommal Antónia tagtársunk mutatott nekünk szebbnél szebb bútorokat, szobabelsőket, kiegészítőket a klasszicizmus korából, és Piranesi, ez a fantasztikus művész is szóba került ismét, legnagyobb örömünkre… Karszék-támlák, kárpitok, gobelinek és sok mahagóni, híres bútorkészítő mesterek… Álló szekretereket láttunk, pókláb-vékony bútorkarcsúságokat, gyönyörű, visszafogott szekrényeket, szekretereket, álombéli karosszékeket. Láttunk mintát az Adam-bútorokból is, a legelőkelőbbek számára, de empire-utánzatokat ugyancsak, berácsozást, mozaik-mintát, bronzdíszes asztalokat, és látnunk kellett, hogy mind a bútorok, mind a belső terek józanabbak, hűvösebbek lettek, a díszítés visszaszorítkozott, de a bútorművek lenyűgözően szépek, kényelmesek, elegánsak… E megihlető, gazdag bemutatót egy rövidebb másik szépség követte Németh Kati megalkotásában, zenével, mint mindig, ahogy Tőle már megszoktuk… Bodrogi Kati pedig az óra végén valami egészen különleges könyvet mutatott a Csoportnak, s olvasott is nekünk Kazinczyról, a nyelvújítóról, s Péterfy Gergely tollából – egy Kitömött barbárt (sic!) is… Köszönjük!
Pr. Klasszicista bútorművészet Szabó Antónia1
A bemutató az alábbi forrásmunkából készült:
Kaesz Gyula: Ismerjük meg a bútorstílusokat
/Háttér Kiadó Budapest 1995 /
részletek a forrásmunkából:
“A bútor- stílus formák mindig szerves összefüggésben voltak az egyes korok építészetével ,és azok forma elemei visszatükröződnek bennük. Megértésükhöz tehát nemcsak a történelem és a művelődéstörténet, hanem az építészeti stílusok főbb vonásait és meg kell ismerni. Az építészetet minden korban a képzőművészet (festészet, szobrászat) tette teljessé. Ebbe a teljességbe azonban a belső kiképzés és a bútor is beletartozik. A bútor- formák egyes korokban valósággal az építészet függvényei, mert a bútorok alakítását annyira meghatározzák az építészet formaelemei. Ezért is szokták a bútort “kis építészetnek” nevezni, hiszen a formaalakítás alapvető törvényszerűségei túlnyomóan azonosak, csak a léptékbeliség eltérő …
…A klasszicizmus a “bútorművészet nagy századának” a 18. század művészetének hódolása az antik világ hagyományai előtt…
…A kifejlett stílus a klasszikus ókorban keresi a mintaképeit. A bútorok felépítését a világos szerkezeti tagoltság jellemzi. A vízszintes és függőleges tagozatok, derékszögű osztások uralkodnak, és az ornamentika és a legszükségesebbre szorítkozik. Az első klasszicizáló irányzattól: a reneszánsztól eltérően, itt a bútor forma már nem annyira architektonikus, de nem is olyan egybefolyó formálású, mint a rokokóban, hanem Igen világos, tiszta felépítésű. A díszítés pedig szigorúan a felépítés “kísérete”, és nem burjánzik többé kötetlenül a bútor- felületeken, mint a rokokóban…”