Cserjés Katalin:
Ismét komoly élménye volt a Pagony-lakóknak a mai alkalommal. Csoportunk technikai vezetője, Szalma Judit kemény és érdekfeszítő másfél órás előadásban mutatta be csoportunknak a romantika építészeti oldalát itt, Magyarországon, gazdag kép-válogatásban, mely nagy munka Juditon kívül a mi kiváló kép-keresőnk, Rozgonyiné Piroska ügyességét is dicséri. (Közben megjegyzem azt is , hogy a Pagony köre korántsem fogy, ellenben éppenhogy növekedni látszik: az elmúlt alkalommal, de ma is csatlakozott hozzánk egy-egy új tagtárs, s mi örömmel, várakozással fogadtuk Őket.) Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
Romantika a magyar építészetben címmel tart bemutatót Szalma Judit.
Budapest Zichy Géza utca 10.sz.
László Fülöp-műteremház
Szalma Judit felvétele
Cserjés Katalin:
Az évi Pagony-főpróba napja, készülünk a szokott-, s helyi közönségünk részéről már el is várt Nyílt Napra, méghozzá némileg rövidített, „fogyaszthatóbb”, azaz kevésbé hosszú, kevésbé fárasztó formában, mint eddig; Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
Cserjés Katalin:
Ezen az ismét forró július végi napon a Pagony Németország (német-föld) romantikus építészetéről hallgatta Szalma Jutka értő, igen sok mindenre kiterjedő előadását. Érzékelni véltük a sok és erős különbséget pl. a francia és más európai romantikákhoz képest. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
Folytatódik a 19.sz. építészetének európai áttekintése, kiemelve a romantikát. Előzőleg elsősorban Angliáról volt szó, most Franciaország, a német nyelvterületek kerülnek sorra.
Carcassone-Eugène Emmanuel Viollet-le-Duc
Cserjés Katalin:
Mai nap, (mely már nagyon nem mai, e hét péntekéről van szó), s a romantika építészetének tárgyalásáról, Szalma Judit tagtársunk értő interpretálásában… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
Cserjés Katalin:
- május 17. Barokk (de azért, hogy ismételjünk a NAGY ROMANTIKA előtt, melyre oly rég vár már a Pagony, s mely korszakkal, bizony, szinte korlátlan ideig lehetne (s lehet majd) foglalkozni…
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
Ismétlésünk a barokkal folytatódik, Moliere és a színház bemutató rövid felelevenítése Szalai Lászlóné Lenke előadásában, majd Rozgonyi Lászlóné összefoglaló képbemutatója következik a klasszicizmus ismertetőjegyeiről, építészetéről, festészetéről.
Folytatódik Ismétlés sorozatunk, melyben Jungné Tóth Katalin a barokk stílus legfőbb ismérveit frissíti fel emlékezetünkben.
A 19.században a különböző művészeti ágakban, elsősorban az építészetben a korábbi stílusok jellemző vonásai jelennek meg. Mielőtt belevágunk ebbe a nagy korszakba, jó ráismerni újból a sok évvel ezelőtt felfedezett új és régi ismeretekre.
Sant’Ignazio templom Róma
Andrea Pozzo /1642-1709/ mennyezet freskója
Haranghy Gézáné felvétele 2019
Bécs Schönbrunn palota 2014
Haranghy Gézáné felvétele
A 18. sz. végén és a 19. sz. első felében Magyarországon is új művészeti irány honosodott meg, a klasszicizmus, bár konkrét dátumhoz egy stílus sem köthető. A művészettörténészek más-más épületeket sorolnak fel, vannak azonban közös pontok is: a Dégi Festetics kastély, a Debreceni református nagytemplom és más épületek, kiemelve Hild József és Pollack Mihály tevékenységét, és a Nemzeti Múzeumot. A bemutatót Szalma Judit készítette.
ALT, Rudolf von (sz. 1812, Bécs, megh. 1905, Bécs)
A Magyar Nemzeti Múzeum a Széna téren
1847-1848
