A szélvihar miatt többszöri program módosítás után a már korábban tervezettek alapján a Fekete ház kiállításait tekintettük meg Szegeden.
Madarász Viktor (1830-1917) a legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója. Madarász minden bizonnyal legerősebb, legönállóbb tehetsége volt a fejlődésnek indult magyar művészetnek.
Madarász Adelaine (1871-1962) az Országos Magyar Királyi Mintarajziskolában folytatott képzőművészeti tanulmányokat, ahol Székely Bertalan és Deák-Ébner Lajos volt a mestere. Legsikeresebb időszaka az 1910 és 1930 közötti évek.
Ecsettel írt történelem MadarászViktor és Adeline
„…a mi magyar ifjainkra nézve nehéz és igen rögös az út,mellyel magoknak a szép Művek és mesterségek tudományát megszerezhetik…” Ezzel az idézettel indította bemutatóját György Giergl Alajos festőről Korsós Gyöngyi. Várjuk további, hasonlóan emberközpontú, humán megközelítésű, figyelemlekötő előadásait.
Györgyi Alajos Korsós Gyöngyi
Györgyi Giergl Alajos Korsós Gyöngyi
Magyar Józsefné felvétele.
Györgyi Giergl Alajos (1821 – 1863) magyar festőművészről Korsós Gyöngyi készített bemutatót a csoportnak.
Önarckép
19. század
azonosítatlan helyszín
Benczúr Gyula (1844-1920) magyar festőművész munkásságáról tart bemutatót Cserjés Katalin.
Benczúr Gyula
Önarckép
1917
Uffizi Galéria, Firenze, Olaszország
Cserjés Katalin:
Az évad egyik legizgalmasabb, legtanulságosabb, élvezetesebb kiselőadását hallgathatta/nézhette ma a Pagony egyre bővülő csapata. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
Jungné Tóth Katalin tart zenés bemutatót Liszt Ferencről.
BARABÁS Miklós
(sz. 1810, Kézdimárkosfalva, 1898, Budapest)
Liszt Ferenc portréja
1847
Olaj, vászon, 132 x 102 cm
Történelmi Képtár, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Cserjés Katalin:
Alaposan benne van már a Pagony a romantikában!! Korántsem biztos, hogy halálos pontossággal haladunk, de azt is tudjuk, hogy ha mindenkit belevennénk pénteki vetítéseinkbe/előadásainkba — úgy tán még az impresszionizmus végéig sem jutnánk el, nemhogy a szimbolizmusig, szecesszióig, posztimpresszionizmusig… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
Cserjés Katalin:
Kiemelkedően szép referátumot hallottunk a mai Pagony-napon Lenkénk felkészülése és kiváló előadói stílusa révén. (Különben: ezt már lényegében megszoktuk Tőle: a leánykás izgalmat, holott/miközben minden leírt-, ill. kimondott mondata alaposan átgondolt, szakmailag ellenőrizhető, találó és sok apró érdekességet is tartalmaz a fővonal mellett.) Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
Cserjés Katalin:
Ismét komoly élménye volt a Pagony-lakóknak a mai alkalommal. Csoportunk technikai vezetője, Szalma Judit kemény és érdekfeszítő másfél órás előadásban mutatta be csoportunknak a romantika építészeti oldalát itt, Magyarországon, gazdag kép-válogatásban, mely nagy munka Juditon kívül a mi kiváló kép-keresőnk, Rozgonyiné Piroska ügyességét is dicséri. (Közben megjegyzem azt is , hogy a Pagony köre korántsem fogy, ellenben éppenhogy növekedni látszik: az elmúlt alkalommal, de ma is csatlakozott hozzánk egy-egy új tagtárs, s mi örömmel, várakozással fogadtuk Őket.) Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
Jungné Tóth Katalin bemutatója:
A zene születése, korszakváltások.
Magyar romantikusok: Erkelről és Lisztről röviden.
Musica humana: az ember és a teremtésben elrendezett világ összhangja.
“Nincs, ami könnyebben alakulna, ami szívesebben cserélne formát s nincs, ami mélyében állandóbb maradna, mint a dallam.” (Szabolcsi Bence)
