Önképzőköri foglalkozás 2023. március 10. péntek Klasszicizmus német nyelvterületen

  1. március 10. tavasz, klasszicizmus, nagyjából napsütés…

 

A történelem után, illetve: azt átmenetileg abbahagyva, hiszen Napoleonról és irodalmi kapcsolódásairól, megjelenéseiről még nem beszélvén, holott kiváló képanyagunk is van már hozzá Piroskánk révén – egyszóval: „történelem-szünetet” tartva, ma a németföldi klasszicista építészettel folytattuk tanulmányainkat a kérdés szaktudója, Szalma Jutkánk révén. Nehéz visszaadni e rendkívül tartalmas órát, még ha az ember végig jegyzetelt is: építészek, nagyurak, városok és vidékek, stílus-átvételek, antik minták, hatalmas, grandiózus, tiszteletet parancsoló komoly, sőt: komor (komor-szép) helyek, helységek, építmények követték egymást az óriás-prezentáción. Kértük Juditunkat, hogy az elkövetkező órákon a mai anyag apróbb elemei ismételtessenek meg, hogy emlékezzünk; hogy valamennyire rögzíteni tudjuk a látottakat… A Worlitzer-kastéllyal indított a vetítés, s annak parkjával; de hamarosan megtudhattuk azt is, hogy a németek görög mintákra szerettek építkezni,

s hogy egyik felemlített kastélyukban volt megtalálható Dürer híres Melencholiája…

Láttuk a Brandenburgi kaput, rajta, nagy magasságban Herculest magát; láttuk a Kentaurok és laphiták harcát, hatalmas, komoly (olykor komor), dicsőséget árasztó épület-fejedelmeket, ahol hatalom és nagyság volt hivatva az államot – s a művészetet szolgálni… Láttuk a germán mitológia Walhalláját, egy a Pitti palotát mintázó építményt, s mind e felsorolás csupán töredék az alaposan kifejtett látottakhoz képest…

Milyen lesz a francia-, s milyen az angol klasszicizmus, s miként követi mindezeket a magyar építészet? – mindezen ismeretek még előttünk állanak!

Német területen klasszicizmus Bem_temp