Cserjés Katalin:

Önképzőkör, utolsó simítások építészetileg, szobrászatilag és festészetileg a romantika nagy stíluskorszaka előtt… 

A Pagony azt ígérte magának, hogy, mielőtt hozzálátna a csodával határos szépségű és változatosságú romantika (az utolsó, teljes hatósugarú művészettörténeti stílusáramlat) komoly és akár egy egész esztendőt igénybe vévő tanulmányozásához, áttekinti érintőlegesen, tömörítve, vázlatosan a romantikát megelőző nagy stíluskorszakokat, hogy az ismétlés által felfrissítse a csoport a memóriáját; továbbá, hogy mód nyíljék annak tanulmányozására: mit örökölt a 19. század második fele, de majd a fantasztikus, szélsőséges, változatosságában szinte leírhatatlan 19-20. század – a megelőző nagy korszakok formakincséből.

Ilyenformán a mai alkalommal, Rozgonyiné Piroskánkat hallgatva, immár a romantikát közvetlenül megelőző korszakot: a klasszicizmust ismételtük át, idéztük fel építészeti-, festészeti és szobrászati emlékeinket e, a romantika szenvedélyességétől  nagyon is távol álló művészettörténeti időszakból. Piroskánk mindenre kiterjedő figyelme, emlékeztetői megtették a hatásukat.

KLASSZICIZMUSRozgonyinéFoto:Magyarné Anna

S a következő alkalmakon, egymást követően Szilágyi Kláránkat, Ormos Zsuzsinkat, közben pedig még Lenkénket hallgatjuk majd, egy-egy visszatekintő-megelőző-ismétlő-emlékezet-segítő témából… Lassan haladunk, tagadhatatlan; azt is mondhatná valaki, hogy minek ismétlünk, hisz oly alaposan igyekeztünk átvenni az egyes stíluskorszakokat…  Ámde az Idő s a Felejtés nagy úr, időnk pedig bőven akad az ismétlésre, hiszen a magunk urai vagyunk teljes mértékben, nem hajt bennünket az Idő (e Nagyúr) sem – mindenkit türelmesen, nemes várakozással hallgatunk végig!

„Ismétlés a tudás anyja” — mondták elődeink, s mi magunk is e nyomon járunk…Mi magunk e TUDÁS szolgálóleányai vagyunk, voltunk és leszünk!

Köszönjük a már bemutatott s még bemutatandó szép prezentációkat!

Aligha van Magyarországon másik ilyen, idősekből álló, ámde nagy szorgalmú és mind képzettebb képzőművészeti kör, mint szeretett Pagonyunk.

Jelszavunk pedig, íme, ez is lehetne: „Tudásvágy és kíváncsiság; ismeretlen világok birtokba vevésének reménye, forever!” 

Az angol különc zseni William Blake kezétől, íme, Jákob lajtorjája… És ez már semmiképpen sem a klasszicizmus!!

BLAKE, William

(szül. 1757, London, megh. 1827, London)

Jákob létrája 

1805

37 cm x  29,2 cm

toll, tinta és vízfesték

British Museum

London