Cserjés Katalin:
Jungné Katinkának köszönhetően ma a Pagony “a zene világnapját” élhette rajongva, áhítatos tisztelettel.
Először a zene feltételezett kialakulás-módjáról esett szó; a recitált siratóénekekről, az emlékezet-éltette dallamokról; az anya dallamos-monoton gügyögéséről-dúdolásáról gyermekéhez. A “primitív” ember babonás-mágikus zenei ösztönéről, ami talán mint dúdolás, regölés, altatás etc. az emberi idők kezdete óta élhetett, jelen lehetett… Majd a zenei korszakváltások felsorolása és rövid bemutatása következett az ókoron és középkoron át Nagy Szent Gergely pápáig, aki elvégre rendszerezte a zenei nyelvet. Hallottunk a gregoriánokról is, bele is hallgattunk ebbe a nagyszerű muzsikába, hogy aztán vázlatosan áttekintsük a nagy zenei korszakokat, s a zenei betétek meghallgatása mellett eljussunk Bachhoz, azt követően pedig a Bécsi Klasszika nagymestereiig… E csodás, lélekemelő bemutatót a már romantikusként is megnevezhető Beethoven zárta, hogy azután még időt szakítsunk a magyar romantikára is néhány lenyűgöző zenedarab meghallgatásával; el egészen Erkelig, Lisztig…A zongoraszólók lenyűgöztek valamennyiünket; igen, a Pagony, úgy véljük, e mai alkalmon valóságos katharziszt élt át Jungné Katink jóvoltából, felkészültsége és mély rajongása okán… Köszönjük Neki e délelőttöt!
Fotó: Szalma Judit