Cserjés Katalin:
Alaposan benne van már a Pagony a romantikában!! Korántsem biztos, hogy halálos pontossággal haladunk, de azt is tudjuk, hogy ha mindenkit belevennénk pénteki vetítéseinkbe/előadásainkba — úgy tán még az impresszionizmus végéig sem jutnánk el, nemhogy a szimbolizmusig, szecesszióig, posztimpresszionizmusig…
Dehát nem is a rohanás és mindent-bírás a Pagony feladata, hanem az, hogy amit végül megnézésre kiválaszt, az eleven, élő s a korszakra jellemző, megragadó, jellegzetes, feledhetetlen legyen. A mai napon Lenkei Editke ilyen bemutatóval örvendeztetett meg bennünket…Nagyon szeretjük nagy magyar festőnket, Madarász Viktort, s a mai vetítés és téma-feltárás óta — még jobban: Editke amúgy is pompás, színes előadó, egy pillanatnyi üresjárat nem volt szövegében, s igen szép képeket válogatott. (Óra végén Németh Kati e festmény-csokorhoz izgalmas zenét is kapcsolt, s a festményeket újra-nézhettük, rögzíthettük általa.) Madarász megtanult akadémikus módon, kiváló pontossággal festeni, de festett lágyabb, mozgalmasabb, önállóbb, megrendítőbb képeket is, miközben festői szaktudásában senki sem kételkedhet. Talán mégis a Hunyadi László siratása a legszebb, leg-megrendítőbb kép — Editke igen hosszan ismertette velünk a festmény beszédes világát. De ott a Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben című beszédes vászon is, melynek tartalmainál, részleteinél, lélektanánál hosszan elidőzött a Pagony. Sok szó esett Petőfiről is, Zrínyi Ilonáról, Rákóczi Ferencről, Bethlen Gáborról — a zivataros, békétlen, hősi, gyötrelmes, ember-próbáló magyar történelemről… Köszönjük Editkének a “kimerítő”, alapos műelemzéseket, és Németh Katinak a mindig-izgalmas muzsikát, s mellé a feledhetetlenül futó, ismétlődő festményeket…
Madarász Viktor Németh Katalin
A felvételeket Magyar Józsefné készítette.