Cserjés Katalin:

Ismét komoly élménye volt a Pagony-lakóknak a mai alkalommal. Csoportunk technikai vezetője, Szalma Judit kemény és érdekfeszítő másfél órás előadásban mutatta be csoportunknak a romantika építészeti oldalát itt, Magyarországon, gazdag kép-válogatásban, mely nagy munka Juditon kívül a mi kiváló kép-keresőnk, Rozgonyiné Piroska ügyességét is dicséri. (Közben megjegyzem azt is , hogy a Pagony köre korántsem fogy, ellenben éppenhogy növekedni látszik: az elmúlt alkalommal, de ma is csatlakozott hozzánk egy-egy új tagtárs, s mi örömmel, várakozással fogadtuk Őket.)

Judit igen alapos munkát végzett, hogy be tudja nekünk mutatni a romantika izgalmas, bár a régebbi építészettörténeti stílusok elemeiből kinőtt világát. Sok-sok képet láthattunk; sok építményt; sok nevet hallottunk, és kivált okos, megértető magyarázatokat mindehhez… Külön öröm volt mindőnk számára, hogy végre körünkben láthattuk-hallhattuk csoportunk Eszét, Ormos Zsuzsannát, aki most külön is beszámolt elvégzendő, külön vállalt munkáiról, egészsége lassú javulásáról és örömteli felkészüléséről az áprilisi “életmű-bemutatóra”…

Most arról ejtsünk néhány szót, ami Judit hosszú, tartalmas előadásának tárgya volt: először a pesti város-rendezési tervekről és munkálatokról hallhattunk, de láttuk Magyarország teljes térképét is, tájékozódásul, hisz az építkezések nemcsak a fővárosban folytak, (közben a történelem-lecke is felmondatott: milyen státuszban is volt az osztrák szomszédság mentén Magyarország, s mikor — milyenben). Megtudtuk, hogy az építészetet illetően a céh-korszak 1872-től kezdve lassan letűnik; s azt is, hogy építészeink jobbára a román, gót és reneszánsz hagyományokat követik, írják át némileg… Ybl Miklós nevével bőségesen találkoztunk, de részletesen szemlélhettük a világ második legnagyobb zsinagógáját a Dohány utcában. Kastélyok és templomok sokaságát láttuk, s az előadó e különös, kevert szépségű, a korábbi stílusokból kölcsönzött és átalakított formációkra mind rámutatott, értően magyarázva az újításokat, másításokat. Láttuk a házat, ahol Krúdy Gyula élt; és láttuk László Fülöp zseniális, nemzetközi hírű portréfestő (valóságos!) palotáját is; a szegedi Fekete Házat, a pesti Vigadót — s az Országház soha be nem adott gyönyörű, régi terveit… Köszönjük a tartalmas előadást!

Romantika a magyar építészetben Szalma Judit

Romantika a magyar építészetbenSzalmaJudit

MAGYAR+ROMANTIKA+ÉPÍTÉSZETE-1.ROZGONYINÉ

A felvételeket Magyar Józsefné készítette.