A Röck-palotában, Rezonancia címmel Szmrecsányi Boldizsár Boldi szobrász– és Incze Mózes festőművész alkotásaiból rendezett kiállítás megtekintése Dunai Szalai Anna vezetésével.
Döme Márta fotói
Fotók: Szalma Judit
A Röck-palotában, Rezonancia címmel Szmrecsányi Boldizsár Boldi szobrász– és Incze Mózes festőművész alkotásaiból rendezett kiállítás megtekintése Dunai Szalai Anna vezetésével.
Döme Márta fotói
Fotók: Szalma Judit
Cserjés Katalin:
A mai délelőttön — kissé megelőzve haladási irányunkat és sebességünket, de érdekes előadást hallhattunk a Preraffaelita Testvériség mint képzőművészeti irányzat (angol író- és művészcsoport, akiknek célja a Raffaello előtti, 15. századi toszkán festészet követése volt, misztikus szimbolizmus és stilizáltság jellemzi művészetüket), mint az akademizmus merevségével, a konzervatív, még csaknem klasszicista, szigorú normákat követő, a művészetet a képzőművészeti tanintézmények, akadémiák börtönébe záró, az irányzat ifjú tagjai szerint elavult, nehézkes tudása, rajz- és festészeti technikája ellenében történő lázadás… Az immár beköszöntött romantika egy rövid ideig élő, de nem hatástalan irányzata ez, mely néhány évtizedeken át nagy hatással volt a képzőművészeti életre, s aztán, bizonyos tekintetben, átnőtt a szecesszió irányzatába, miközben a romantikát fel- és leváltó új “izmusok” is sorra megjelentek. Ruskin és társai (Rossetti, William H. Hunt, J.E. Millais és a “nazarénus festők” s így tovább) szép, érzelmes, csaknem mesebeli, a regék világába, mesés díszletek közé vivő bágyadt-szép festményei sokaknak jelentettek felszabadulást,elvágyódást, új-akarást, álmodozást — ámde hamarosan a modern művészet láthatatlan, de jóval erőteljesebb, kihívóbb irányzatai lépnek a helyébe… Az impresszionizmusra, szimbolizmusra, posztimpresszionizmusra, majd a fentiekhez képest már-már brutális avantgárd irányzatokra gondoljunk. Németh Katink előadása, alapos felkészülése mindazonáltal valamennyiünket megragadott…
Fotó: Haranghy Gézáné és Magyar Józsefné
Cserjés Katalin:
Géricault-ról hallottunk mai másfél óránkban egy kitűnő előadást Jung Katink felkészülése és figyelmet lekötő elmondása révén… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Ezen az ismét forró július végi napon a Pagony Németország (német-föld) romantikus építészetéről hallgatta Szalma Jutka értő, igen sok mindenre kiterjedő előadását. Érzékelni véltük a sok és erős különbséget pl. a francia és más európai romantikákhoz képest. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Cserjés Katalin:
Mai nap, (mely már nagyon nem mai, e hét péntekéről van szó), s a romantika építészetének tárgyalásáról, Szalma Judit tagtársunk értő interpretálásában… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Július 6. szombat
S mi most a tegnapi foglalkozást idézzük fel. (Elmaradt még a múlt heti id. Holler Művészúrral történt beszélgető-délelőtt átismétlése; de lám, rohan az idő, a Pagony pedig mindig és minden iránt érdeklődik…) Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Cserjés Katalin:
35 fok meleg, trópusok, de a Pagony-lakók nem hátrálnak…
A mai Pagony-találkozó duplára sikerült: két nagyszerű előadást hallgathattunk meg – először Lenkénk, majd az újra- és újra „visszakapott” Ormos Zsuzsink tollából… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Hopp, a Pagony szorgalmas és pontos vezetője most csaknem elfeledte a nagyszerű pénteki előadás tolmácsolását…
Június 14. péntek, előadónk ismét Szilágyi Klára (majdnem Erzsébetet írtam, bár Ő, Erzsébet is írt levelet, csakhogy a majdani Mátyás királynak; harmadik Szilágyim pedig Zsófia, volt tanszékvezetőm, jelenleg, úgy tudom, dékánhelyettes).
Nekünk azonban Kláránk beszélt hosszan, érdekfeszítően, sok képpel dokumentálva a klasszicista Pestről, Pollack Mihály kiváló munkáiról, Pest-Buda és szép Dunánk látképeiről – egy rég elenyészett, de sosem feledhető múltról… Első képként pedig, mintegy a Kör vezetőjének kedvére, Than Mórtól (aki a Tragédia Űr-színét is megfestette) láthattuk híres építészünk arcképét. Beethoventől pedig az István Király-nyitány részletét hallottuk-láttuk: igazi hazafias, régivágású foglalkozásokat tartunk, nemde?! Kláránk a főiskolát Budapesten végezte, és Lenkénkkel (jövő óránk előadójával) együtt Ők ketten váltak pesti kalauzaivá a Pagonynak. Szó esett az előadásban Tóth Károly ifjú művészettörténész Nemes Marcell-előadásáról, kiről (Nemesről) megtudhattuk, hogy mint műgyűjtőnek valóságos harácsoló szeme volt, szerencsénkre!).
És láthattunk sok-sok, Pollack Mihály tervezte házat, épületet, Pesten kívül pl. a szekszárdi Megyeházát, a székesfehérvári és jászberényi, hasonló célú súlyos, szinte kihívó monumentalitású épületeket; láttuk a Csapó-kúriát Tengelicen (nem „tengelicén”!), ill. a soponyai Zichy-kastélyt,
A Pagonynak nincsen kastélya, szerény szobát „bérel” a Városi Könyvtárban, de igen kedveli mind a kastélyokat, mind a klasszikus zenét, s e kettőből tagtársaink, előadásaik révén, bőséggel ellátják egyre növekvő, mind érdeklődőbb csoportunkat…
Magyar Józsefné felvételei