Cserjés Katalin:
A „Mai Nap”-ról mindenekelőtt azt lehet elmondani, hogy 1. rettenetesen rossz, esős, hideg, kellemetlen, ellenszenves időjárás honolt Vásárhely felett; mi több, a megszokott pénteki napunk is, most az egyszer (nagyon- néhányszor) kicserélődött szerdára, mindazonáltal a Pagony hős lakóiból éppen voltak annyian mint résztvevők, hogy szépen meg tudtuk tartani mai másfél óránkat is. Mely foglalkozásnak vidámság-szerű tárgyat választott a Pagony technikai vezetője, Szalma Jutkánk: végre megnéztük a még a Nyílt Napra készített, Jung Katink által csodaszép képi-írásos formát öltött rejtvényt és találósdit, s együtt gondolkodtunk-derültünk a többféleképpen is érthető/értelmezhető mondatokon, melyek a változatos, szépséges — ismert és ismeretlen – műalkotások, alkotás-párok mellé rendeltettek kitalálás, kedvszerző gondolkodás céljából akkori kedves közönségünknek; most pedig a Pagony tagjainak. A viszonylagosságról, a felismerés nehézségeiről, a gondolkodás tévutairól és gátjairól, az ismeretek múló- és relatív voltáról szóltak e kis fejtörők, ezenkívül pedig a mű-felidézést és az emlékek csoportosítását, mozgósítását célozták. Rengeteg-nagy anyagot mozgat immár a Pagony az eltelt 20 esztendő óta! Talán ha gyakrabban beszélgetünk, felidézünk, megbeszélünk, problematizálunk festőket és festményeket, irányzatokat és áramlatokat, művészi eszközöket etc. – még több figyelem esik a vizsgált műalkotásokra, s mélyebbre jutunk a megértésben mi magunk is… Komoly erőkkel szállva szembe a felejtés rémével…
Vetítő nyílt
Magyar Józsefné felvétele
Jungné Tóth Katalin a 19. századi orosz festészetről tart bemutatót.
Cserjés Katalin folytatja az előző foglalkozáson elkezdett tematikát a romantika átismétlésében, képek, értelmezések megbeszélésével.

Cserjés Katalin:
Ismétlés és ismétlés. Kedves Látogatóink elcsodálkozhatnak, hogy, bár Nyílt Napunkat még a klasszicista szellemű magyar képzőművészetnek szenteltük, ámde korábbi blogjainkban erős jelenlétét vehették észre immár a nemzetközi-, sőt, olykor a hazai romantikának is. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
Visszanézés az európai romantika nagyjaira, Géricault, Turner, Caspar David Friedrich és Delacroix, sőt!! Goya…Cserjés Katalin ismétlő összefoglalójában. Következő alkalmakkor még tovább bővűl a romantikusok köre, az orosz, a lengyel romantikusokkal, Hubert Robert, és William Blake festőkkel.
Cserjés Katalin:
Szeptember 26. Összesűrűsödnek a napok, az események, az Idő… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
Cserjés Katalin:
Új körbeli társnőnk (matematika-tanár!!) kiváló önálló, lendületes, igen jó nyelvi szintű, pergő előadását hallgathattuk nagy érdeklődéssel Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
Folytatódik Cserjés Katalin bemutatója Joseph Mallord William Turner /1775-1851/
életéről, és munkáiról.
Joseph Mallord William Turner /1775-1851/
Az angol romantika egyik utolsó képviselője, akinek varázslatos akvarell tájképeit (plein air stílusban) már a realizmus előfutárának tekintik. Munkáit már fiatalon bemutathatta. Életét a művészetnek szentelte, és különbözvén más, korabeli művészektől, pályáját valamivel nagyobb siker kísérte, mint sok más kortársáét.
Jellemző, hogy majd 1871-ben Monet és Pissarro fedezte fel a National Galleryben Turner képein a maguk merész kísérleteinek korai megvalósítását. Turner foltfestéses technikája, világos és gazdag színkompozíciói (bár még ezek mind műteremben születtek) bátorították a fiatal impresszionistákat.
Életéről, munkásságáról Cserjés Katalin tart bemutató előadást.

Quillebeuf, a Szajna torkolatánál 1833
Olaj, vászon, 88 x 120 cm
Museu Calouste Gulbenkian, Lisszabon
Cserjés Katalin:
Szeptember 6. péntek;
nagyszerű nap a Pagonyra nézve, hiszen egész órán Ormos Zsuzsinkat hallgathattuk, Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →