2025. január 3 Önképzőköri foglalkozás Romantika Észak-Amerika

Cserjés Katalin:

A Hudson River School a 19. század közepén kialakult amerikai művészeti mozgalom volt, amelyet tájfestők egy csoportja testesített meg, akiknek esztétikai látásmódját a romantika befolyásolta.  A  festmények jellemzően a Hudson-folyó völgyét és a környékét ábrázolták, beleértve a Catskill-t 

Adirondack-ot és a Fehér-hegységet.

A Hudson River School festői a tájat és a természetet ábrázolták, különös hangsúlyt fektetve a hegyekre, folyókra, erdőkre és vízesésekre.

    A festmények részletesen kidolgozottak voltak, és a valósághű ábrázolásra törekedtek.

Az alkotók gyakran festettek nagy méretű vásznakat, hogy a táj szépségét és monumentális jellegét kiemeljék.

  Az évszakok változásai és a fény-árnyék játékának ábrázolása fontos elem volt a festményeken.

Az amerikai tájat romantikus és idealizált módon ábrázolták, kiemelve az ország szépségét és egyediségét.

Megnéztük együtt a csodás, különleges, ám egyszersmind az európai festészetre is mélyen emlékeztető amerikai festmény-prezentációt.,és igyekeztem körbeadni az ausztrál és kanadai kép-anyagot is (legközelebb ismét viszem a szép nagy albumokat, “KisFiam” ajándékait..). Az volna most már a feladatunk, hogy belássuk/meglássuk: látjuk-e? van-e rajz-technikában, színkezelésben stb. radikális különbség e távoli vidékek tájfestészete — és az európai táj-fogalmazás közt — túl azon, hogy a táj, nyilvánvalóan, MÁS kell legyen… Erről szeretném, ha véleményt próbálnátok alkotni,igyekszem, ha ez a szegény, meghajszolt gépem és szegény, ügyetlen, buta agyam engedi — minél több képi példán vezetni közös gondolkodásunkat. A tájak nyilvánvalóan más kell hogy legyenek, de vajon felismerhető-e a “nem-európai” festésmód, vagy csak a táj más…

 ÉSZAK-AMERIKA+ROMANTIKA+FESTÉSZETE (3)

2024 november 29 Önképzőköri foglalkozás Orosz festészeta XIX. században

Cserjés Katalin:

December 1. vasárnap, itt a tél, ha a Pagony ezt oly igen nem is várta.. a havat, szép fehér hótakarót igen; saras-jeges-keserves, úton-bukdácsoló tél-féleséget – aligha. De hisz ez jut nekünk évek óta. Ámde karácsonyi-ünnepi műsorainkat, terveinket még a sáros „alighó-lé” sem veheti el! Készülünk az Ünnepekre; a két Csoport-Angyalka porolgatja karácsonyi kosztümét, szárnyait… A kisdiákok a Bethlenben meg eszeveszetten tanulnak, dolgozatok sokaságát írják, összefoglalnak – s ehhez a Pagony alapítójától kérnek világirodalmi segítséget, tömegesen, Borghes, Kafka, Joyce, Thomas Mann, Hrabal és Marquez stb. Nem ostoba ez a CsK, de ennyi adat nincsen neki egyszerre a fejében, csak a szövegek, az meg itt nem elég – így keres és magol, miáltal, lám, elfelejti szeretett Pagonyának heti blogját. Holott egyik legkedvesebb, legszeretettebb, várt témája volt ez a pénteki előadás, hisz hónapokkal ezelőtt épp ő kérte Piros-Piroskánktól az orosz romantikát. És lőn! A prezentáció megvalósítója pedig Jungné Kati lett, kiváló alaposságú, szeretettel, figyelemmel megírt-kiválogatott, érdekfeszítő, változatos munkájával. Vajon mely stílusformáció volna az, mely lefedné e jól összeválogatott, hosszú orosz-prezentációt? A romantika lenne? Egyfelől, de teljesen aligha; vagy épp a romantikának egy édes-mesés, az európaitól elkülönböződő, beszédes, a realizmusra csakúgy hajazó, a nagy orosz regényirodalmat erős vonásokkal felidéző külön varázs-világa? Mondanám, hogy: mesevilág; ha nem lennének itt igen erős, kiváló realisták, pl. a portréművészetben, táj-ábrázolásban, történelmi tablóban, sors-képekben. Mivel a csoport vezetője hajdan hosszú éveken át töltekezett az orosz kultúrával az egyetemen, így most ez egy jutalomutazás volt számára a, sajnos, elsüllyedőben lévő múltba. Jungné Kati a maga hihetetlen alaposságával, csendes, figyelmes lelkesültségével és felkészültségével elénk varázsolta pénteken a régi Nagyorosz Birodalmat, krisztyjányinjaival, szegényeivel, havával (sznyeg!), nyírfácskáival (bi/erjóza!), kiváló arcmás-képeivel; köszönjük Kati (most is) kiemelkedő munkáját!

Orosz festészet a 19. sz.-ban.Jungné Tóth Katalin1

Zenei rész a bemutatóhoz:

Magyar Józsefné felvételei

2024 november 20 önképzőköri foglalkozás Ismétlés klasszicizmus,romantika

Cserjés Katalin:

A „Mai Nap”-ról mindenekelőtt azt lehet elmondani, hogy 1. rettenetesen rossz, esős, hideg, kellemetlen, ellenszenves időjárás honolt Vásárhely felett; mi több, a megszokott pénteki napunk is, most az egyszer (nagyon- néhányszor) kicserélődött szerdára, mindazonáltal a Pagony hős lakóiból éppen voltak annyian mint résztvevők, hogy szépen meg tudtuk tartani mai másfél óránkat is. Mely foglalkozásnak vidámság-szerű tárgyat választott a Pagony technikai vezetője, Szalma Jutkánk: végre megnéztük a még a Nyílt Napra készített, Jung Katink által csodaszép képi-írásos formát öltött rejtvényt és találósdit, s együtt gondolkodtunk-derültünk a többféleképpen is érthető/értelmezhető mondatokon, melyek a változatos, szépséges  — ismert és ismeretlen – műalkotások, alkotás-párok mellé rendeltettek kitalálás, kedvszerző gondolkodás céljából akkori kedves közönségünknek; most pedig a Pagony tagjainak. A viszonylagosságról, a felismerés nehézségeiről, a gondolkodás tévutairól és gátjairól, az ismeretek múló- és relatív voltáról szóltak e kis fejtörők, ezenkívül pedig a mű-felidézést és az emlékek csoportosítását, mozgósítását célozták. Rengeteg-nagy anyagot mozgat immár a Pagony az eltelt 20 esztendő óta! Talán ha gyakrabban beszélgetünk, felidézünk, megbeszélünk, problematizálunk festőket és festményeket, irányzatokat és áramlatokat, művészi eszközöket etc. – még több figyelem esik a vizsgált műalkotásokra, s mélyebbre jutunk a megértésben mi magunk is… Komoly erőkkel szállva szembe a felejtés rémével…

Vetítő nyílt

Magyar Józsefné felvétele

 

2024 november 15 Önképzőköri foglalkozás Romantika ismétlés

Cserjés Katalin:

Ismétlés és ismétlés. Kedves Látogatóink elcsodálkozhatnak, hogy, bár Nyílt Napunkat még a klasszicista szellemű magyar képzőművészetnek szenteltük, ámde korábbi blogjainkban erős jelenlétét vehették észre immár a nemzetközi-, sőt, olykor a hazai romantikának is. Egy kattintás ide a folytatáshoz….