Cserjés Katalin:
E hét keddjén a Pagony köre vendégségben járt az Alföldi Galéria emeleti termeiben. Intézőnk Elek András, mentorunk volt, tárlatvezetőnk, kalauzunk pedig a Múzeum kiváló művészettörténésze, Bognár Zsófia, aki már nem egyszer volt eligazítónk a Galéria és a Tornyai Múzeum termeiben, kiállításain. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
A mostani pénteken, ragyogó napsütésben, kora délelőtt ismét találkozott a Pagony csapata, s mindenekelőtt Szalma Jutkát, a Kör technikai vezetőjét, mindenre figyelő és figyelmeztető mentorát hallgattuk, aki vetített képek sorával dokumentálta a Pagony-lakók egy részének pécsi kirándulását. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
E heti óránk nem volt éppen rövid, viszont alig végeztünk a téma negyedével. Ennek oka pedig Benczúr Gyula volt, az Ő hallatlan, halhatatlan és hatalmas ívű munkássága, mely több hétnyi munkát is tudna adni szeretett Pagony-unknak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A Németh László Városi Könyvtár és az Art.Pagony Művészettörténeti Önképzőkör
közös kiállításán
APÁM ÉS ÉN
ORMOS FERENC (1915-2002)
és ORMOS ZSUZSANNA
2025. április 14-én hétfőn
17 órai kezdettel
Magyar Józsefné készített fotókat.
Cserjés Katalin:
A mai, rendhagyó időpontú napon (kedd, és nem péntek) abból kaptunk ízelítőt, hogy a Pagony egy harcképes, és épp ezekben a napokban ráérő, kíváncsi, érdeklődő csoportja a héten milyen izgalmas kiránduláson, múzeum- és város-látogatásokon, kastély-felméréseken, szépséges dunántúli tájak megszemlélésén fog részt venni, hogy aztán mindezekről az itthonmaradottaknak kellőképp, vetítettképes kiselőadásokkal — számot tudjon adni… Kicsiny hazánk tőlünk mégis távoleső szép tájai, színhelyei, erdői és hegyei, különleges épületei s azok története — a két kiselőadás nyomán sok mindent felvillantott, de, hazaérkezvén majd a kis csapat — az itthonmaradottak egyben szeretnék látni-hallani a kirándulás gyümölcseit — így titkukat a most bemutatott látványok hadd őrizzék tovább a legközelebbi közös alkalomig… Lenkét, Magdit, és Juditot hallgattuk a keddi napon, lendületes beszámolóval!
ZSOLNAY- GYÁR, PÉCS Szalainé Lenke
Cella septichoraAszalai Magdolna
Pécsi Ókeresztény sírkamrák.Aszalai Magdolna
Pécsi püspöki palota.Aszalai Magdolna
A felvételeket Magyar Józsefné készítette.
Cserjés Katalin:
Az évad egyik legizgalmasabb, legtanulságosabb, élvezetesebb kiselőadását hallgathatta/nézhette ma a Pagony egyre bővülő csapata. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Alaposan benne van már a Pagony a romantikában!! Korántsem biztos, hogy halálos pontossággal haladunk, de azt is tudjuk, hogy ha mindenkit belevennénk pénteki vetítéseinkbe/előadásainkba — úgy tán még az impresszionizmus végéig sem jutnánk el, nemhogy a szimbolizmusig, szecesszióig, posztimpresszionizmusig… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Ismét rendkívül izgalmas témát, s annak kiváló bemutatását, feldolgozását láthattuk ma Pagony-körünkkel, méghozzá Németh Katink megvalósításában — szép képekkel, mozgékony “díszletekkel”, kiváló magyarázattal, s a végén: a megszokott s már várt szép muzsikával… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Legutóbbi közös foglalkozásán a Pagony — Magyarné Anna vezetésével — Zách Felicián és családja, tragikus sorsú leánya történetével ismerkedhetett meg, az előadó kiváló, alapos felkészültsége, mindenre kiterjedő figyelme nyomán. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Mai péntekünkön a Pagony, kicsiny mértékben bár, de, mintegy pihenésképpen/kitérőt alkotva — irodalommal foglalkozott, hogy aztán újult erővel vethesse ismét magát a képzőművészetek — jelesül: a romantika s majd a realizmus téreire, az eltervezett, korántsem rövid időre… Elolvastunk együtt egy “örökzöld”, groteszk voltában örökérvényű Örkény-novellát, mely egyszerre volt bizarr, mágikus, leleményes és fájdalmasan igaz, miközben fejcsóváló vagy bólogató mosolyt csalt a hallgatók ajkára… Ahogy gondolható is volt — Csoportunk tagjai egyáltalán nem egyformán értelmezték a borzongató, talányos, groteszk, ámde realista történetet az emberi butaságról, sóvárgásról, kedves pimaszságról, pénzsóvárságról, megkísértetésről. Ezután egy csodálatos kései József Attila-vers hangzott fel, immár cím nélküli, talányos, szép, igaz és fájdalmas, egyszersmind lehetetlen. “Csak az olvassa versemet…” — köti ki, parancsolja meg kategorikusan az immár a halál árnyékaival küzdő József Attila, s mi, kései olvasók, borzongva érezzük meg, többszöri olvasás, többszöri áttétel során, hogy igen, csak és csak az olvashatja-értheti ezt a félelmetesen őszinte, tragikus költészetet, aki maga is ismeri a József Attila-i fájdalmat; aki hasonmása, lelki mélyrokona a költőnek. Végül egy hajdani, rendkívüli emberről esett szó Pilinszky János egyik híres betét-verse kapcsán (A Farkas meséje); egy fiatal lélekről, egy másik József Attiláról, aki NEM volt képes emberi, olvasható formába önteni zseniális gondolatait, s aki korán, igen fiatalon pusztult bele a társtalanságba, telítettségbe, magányba, a kifejezés képtelenségébe…
A következő Pagony-alkalom ismét a képzőművészeté lesz!
A fotókat Magyar Józsefné készítette.